SmartMoney DS
Általános
Hírek, ahogy mi látjuk. Napi piaci és makrogazdasági áttekintés.
A Japán Nemzeti Bank visszatér a normalitáshoz: 0,75%-ról 1,25%-ra
A Japán Nemzeti Bank (BOJ) 2026-ban kétszer emelt, így az irányadó kamat 0,75%-ról 1,25%-ra nőtt, ami 1995 óta a legmagasabb szint. A decemberi, 0,5%-ról 0,75%-ra történő emelés után a testület nyáron és ősszel ismét szigorított, miközben az infláció a japán olajimport és a gyenge jen miatt ismét a 2% fölé emelkedett.
Az arany lecsúszása a januári csúcsról: miért nem védett befektetési eszköz minden háborúban?
Az arany 2026 januárjában, az iráni feszültségek csúcsán 5595 dollár közelében járt, szeptember 22-re azonban unciánként 4323 dollárra esett vissza, ami mintegy 23%-os visszaesés a rekordhoz képest. A kérdés az, miért nem védte meg a háború és az infláció a legnépszerűbb „biztonsági eszközt”.
Szlovákia: lassuló infláció, gyenge növekedés és a 2027-es költségvetés
Szlovákiában 2026 nyárára kedvező és kedvezőtlen hír egyszerre jött: az infláció augusztusban 3,1%-ra mérséklődött, a gazdaság azonban hat negyedéve nem tud 1% fölé nőni, az államháztartás pedig továbbra is magas hiánnyal küzd. A következő döntő dátum október 15., ekkorra kell a kormánynak elfogadnia a 2027-es költségvetés tervezetét.
Vámháború 2.0: a Legfelsőbb Bíróság döntése után sem tűntek el a vámok
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 2026. február 20-án 6–3 arányban kimondta, hogy az elnök nem vethet ki vámokat a vészhelyzeti hatalmat szabályozó IEEPA-törvény alapján. Első látásra ez a vámrendszer végének tűnt, a gyakorlatban azonban a Fehér Ház más jogalapokra tért át, és az amerikai importvámok szintje nagyjából megmaradt.
Kevin Warsh első hónapjai: új Fed-elnök, kemény inflációs hangnem
A Federal Reserve élén 2026 májusában személycsere történt: Jerome Powellt Kevin Warsh váltotta. Az új elnök hivatalba lépése után a következő száz napban két ülésen változatlanul hagyta a kamatot, a Jackson Hole-i beszédében az inflációt nevezte a Fed elsődleges feladatának, szeptemberben pedig a testület egyhangúlag kamatot emelt.
A Fed visszatért az emelésekhez: 3,75–4,00% az új kamatsáv
Az amerikai jegybank szeptember 16-án 25 bázisponttal emelte az alapkamatot, a célsáv így 3,75–4,00% lett. A döntés egyhangú volt, és azt jelzi, hogy az Egyesült Államokban az infláció elleni küzdelem most fontosabb, mint a növekedés támogatása.
Két emelés után merre tart az EKB?
Az Európai Központi Bank 2026 első felében még változatlanul hagyta a kamatot, nyáron és ősszel azonban kétszer is emelt: a betéti kamat 2,00%-ról 2,50%-ra nőtt. A fordulatot az energiaárak hozták, és a bank szerint a kamatpálya továbbra is adatfüggő marad.
Hogyan lett a Hormuzi-szoros a világgazdaság szűk keresztmetszete?
2026 legnagyobb makrogazdasági eseménye nem egy jegybanki döntés vagy egy választás volt, hanem egy hajózási útvonal lezárása. Az amerikai–izraeli csapások után február 28-án kitört iráni háború a Hormuzi-szorost gyakorlatilag megbénította, az olajár pedig hónapokra a világgazdaság legfontosabb változójává vált.