Kevin Warsh első hónapjai: új Fed-elnök, kemény inflációs hangnem
A Federal Reserve élén 2026 májusában személycsere történt: Jerome Powellt Kevin Warsh váltotta. Az új elnök hivatalba lépése után a következő száz napban két ülésen változatlanul hagyta a kamatot, a Jackson Hole-i beszédében az inflációt nevezte a Fed elsődleges feladatának, szeptemberben pedig a testület egyhangúlag kamatot emelt.
Ki Warsh?
Az 56 éves Warsh korábban a Fed kormányzótanácsának tagja volt, a 2008-as pénzügyi válság idején pedig Ben Bernanke egyik legközelebbi munkatársa. A Szenátus jóváhagyása csaknem teljesen pártvonalon született, ami szokatlan egy hagyományosan pártsemleges tisztségnél. Powell elnöki megbízatása májusban lejárt, kormányzótanácsi megbízatása azonban 2028 januárjáig szól.
Mit üzent Jackson Hole-ban?
Az augusztus 28-i első nagy beszédében Warsh azt mondta, hogy a PCE és a CPI a nyáron a vártnál jobb volt, ez azonban szerinte nem bizonyítja, hogy a mögöttes inflációs trend érdemben javult. A Fed jelenlegi elsődleges fókuszának az árakat nevezte, a 2%-os inflációs célt szilárd, rögzített célnak minősítette, a pénzügyi feltételeket pedig szerinte nem lehet szigorúnak nevezni.
A beszéd másik üzenete a kommunikációról szólt: Warsh „csendesebb”, célzottabban kommunikáló Fedet ígért. A befektetők már júliusban csalódtak, amikor megígérte az árstabilitás helyreállítását, de nem adott részletes útitervet. A beszéd előtt a szeptemberi emelés esélyét a piac nagyjából egyharmadra becsülte, utána egyre többen fogadtak emelésre. A jegybank egyik munkacsoportja a mesterséges intelligenciával foglalkozik; Warsh ezt „fordulópontnak” nevezte, ugyanakkor jelezte, hogy a rövid távú kamatdöntéseket ez nem befolyásolja.
A függetlenség kérdése
Trump Powell idején rendszeresen alacsonyabb kamatot követelt a Fedtől, és ismételten megpróbálta elmozdítani Lisa Cook kormányzót. A szeptemberi emelés ellentétes azzal, amit Trump korábban a Fedtől követelt. Egyetlen döntés azonban nem bizonyít semmit: a Fed hitelességét a következő hónapok döntései és a testület összetételének alakulása mutatják majd meg.
A cikk tartalma tájékoztatás, nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlattételnek.
Kapcsolódó cikkek
Arany 4100 dollár körül: hogyan lett a rekordból korrekció, és mi tartja a 4000 dollár fölötti szintet?
Az arany 2026 januárjában minden idők legmagasabb árát érte el, azóta pedig lépcsőzetesen esett vissza. A spot arany ára október 20-án kb. 4145 dollár volt unciánként, körülbelül 26%-kal a januári csúcs alatt. Miért esett az arany, ha a világban továbbra is sok a bizonytalanság, és miért nem esett még jobban? Ez a cikk a nyersanyagpiaci sorozat részeként a választ három erő köré rendezi: a kamat- és dollárnyomás, a jegybanki kereslet, valamint az elemzői várakozások.
Az OTP Bank 2026-os éve: rekordprofit, különadók és a Luminor
Az OTP Bank 2026-ban egyszerre mutat rekordközeli üzleti teljesítményt és a megszokottnál nagyobb nyomást: a magyar különadók, az erősödő forint és a kamatstop lefelé húzzák a kimutatott eredményt, miközben a bank a történetének legnagyobb felvásárlására készül. Az első félévben az OTP-csoport 482,7 milliárd forint konszolidált adózott eredményt ért el (korábban 518,6 milliárd), ha pedig az első negyedévben egy összegben elszámolt éves terheket időarányosan vesszük figyelembe, az eredmény 580,3 milliárd forint, forintban 2%-kal kevesebb, állandó árfolyamon viszont 4%-kal több az egy évvel korá
Amerikai nagybankok a 2026 harmadik negyedévben: két arc
Az amerikai nagybankok 2026 harmadik negyedéves eredményszezonja október 13–14-én zajlott, és két arcot mutatott. A kamatbevétel szinte mindenhol nőtt, a kereskedési bevételek viszont élesen szétváltak: a részvénykereskedés rekordközeli volt, a kötvénykereskedés gyenge. A Reuters szerint a bankrészvények a negyedévben élesen estek, mert az amerikai állampapírhozamok évtizedek óta nem látott szintre emelkedtek, a befektetők pedig a finanszírozási költségektől és az M&A lassulásától tartottak.