Hogyan lett a Hormuzi-szoros a világgazdaság szűk keresztmetszete?
2026 legnagyobb makrogazdasági eseménye nem egy jegybanki döntés vagy egy választás volt, hanem egy hajózási útvonal lezárása. Az amerikai–izraeli csapások után február 28-án kitört iráni háború a Hormuzi-szorost gyakorlatilag megbénította, az olajár pedig hónapokra a világgazdaság legfontosabb változójává vált.
Mi történt?
A Hormuzi-szoroson keresztül zajlik a világ olaj- és LNG-forgalmának nagyjából ötöde. Amikor a forgalom leállt, az Öböl-menti termelők visszavették a kitermelést, az olajár pedig rekordgyorsasággal emelkedett. A Reuters márciusi felmérésében az elemzők már 82,85 dolláros éves átlagos Brent-árra számítottak, ami mintegy 30%-kal magasabb a háború előtti, februári 63,85 dolláros várakozásnál. A két irányadó olajfajta a konfliktus kezdete óta nagyjából 60%-ot drágult.
A Brent a csúcson rövid időre 126 dollár fölé emelkedett. Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) összefoglalója szerint a történelem legnagyobb olajkínálati zavaráról volt szó.
Tűzszünet, megállapodás, majd újabb kiéleződés
Június 14–17. Bejelentették az amerikai–iráni megállapodást, a Brent 4%-ot esve 83,75 dollárra gyengült, ez volt a legalacsonyabb szint március óta. Június 17-én aláírták az átmeneti megállapodást: 14 pontos memorandum, 60 napos tárgyalási időszak, díjmentes átjárás, a forgalom 30 napon belüli teljes helyreállításával.
Nyár. A Brent augusztus elején 79–84 dollár között mozgott, de a főárak mögött a fizikai ellátás még gyenge volt: az öbölmenti országok júliusi nyersolaj-exportja a háború előttinél nagyjából 40%-kal alacsonyabb maradt. Augusztus átlagában a Brent zárása 87,7 dollár körül volt.
Szeptember. Szeptember 8-án Irán közölte, hogy teljes ellenőrzést gyakorol a szoros felett, a Brent 99 dollár közelébe emelkedett. Szeptember 10-én, miután az iráni Forradalmi Gárda közlése szerint több mint egy tucat hajót támadott meg, a Brent 101,28 dollárra ugrott, július óta először 100 fölé. Szeptember 14-én 107 dollár körül járt, miután támadás érte egy szaúdi olajvezetéket, és elhalasztották az Irán és az Öböl-országok közötti ománi találkozót.
Miért számít ez a makrogazdaságnak?
Az olajár a legrövidebb úton jut el az inflációhoz, onnan a jegybanki kamatokhoz, végül a növekedéshez:
Az energia drágul, ez gyorsan látszik az üzemanyagárakban és a szállítási költségekben.
Az infláció gyorsul: az euróövezetben augusztusban 3,3% volt, a legmagasabb 2023 szeptembere óta, az Egyesült Államokban a Fed kedvelt mutatója 3,7%.
A jegybankok reagálnak: az EKB júniusban és szeptemberben is emelt, a Fed szeptemberben szintén kamatot emelt (erről a következő cikkek szólnak).
A cikk tartalma tájékoztatás, nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlattételnek.
Kapcsolódó cikkek
Arany 4100 dollár körül: hogyan lett a rekordból korrekció, és mi tartja a 4000 dollár fölötti szintet?
Az arany 2026 januárjában minden idők legmagasabb árát érte el, azóta pedig lépcsőzetesen esett vissza. A spot arany ára október 20-án kb. 4145 dollár volt unciánként, körülbelül 26%-kal a januári csúcs alatt. Miért esett az arany, ha a világban továbbra is sok a bizonytalanság, és miért nem esett még jobban? Ez a cikk a nyersanyagpiaci sorozat részeként a választ három erő köré rendezi: a kamat- és dollárnyomás, a jegybanki kereslet, valamint az elemzői várakozások.
Az OTP Bank 2026-os éve: rekordprofit, különadók és a Luminor
Az OTP Bank 2026-ban egyszerre mutat rekordközeli üzleti teljesítményt és a megszokottnál nagyobb nyomást: a magyar különadók, az erősödő forint és a kamatstop lefelé húzzák a kimutatott eredményt, miközben a bank a történetének legnagyobb felvásárlására készül. Az első félévben az OTP-csoport 482,7 milliárd forint konszolidált adózott eredményt ért el (korábban 518,6 milliárd), ha pedig az első negyedévben egy összegben elszámolt éves terheket időarányosan vesszük figyelembe, az eredmény 580,3 milliárd forint, forintban 2%-kal kevesebb, állandó árfolyamon viszont 4%-kal több az egy évvel korá
Amerikai nagybankok a 2026 harmadik negyedévben: két arc
Az amerikai nagybankok 2026 harmadik negyedéves eredményszezonja október 13–14-én zajlott, és két arcot mutatott. A kamatbevétel szinte mindenhol nőtt, a kereskedési bevételek viszont élesen szétváltak: a részvénykereskedés rekordközeli volt, a kötvénykereskedés gyenge. A Reuters szerint a bankrészvények a negyedévben élesen estek, mert az amerikai állampapírhozamok évtizedek óta nem látott szintre emelkedtek, a befektetők pedig a finanszírozási költségektől és az M&A lassulásától tartottak.