A Fed visszatért az emelésekhez: 3,75–4,00% az új kamatsáv
Az amerikai jegybank szeptember 16-án 25 bázisponttal emelte az alapkamatot, a célsáv így 3,75–4,00% lett. A döntés egyhangú volt, és azt jelzi, hogy az Egyesült Államokban az infláció elleni küzdelem most fontosabb, mint a növekedés támogatása.
Miért emelt a Fed?
A fő ok az infláció. A Fed preferált mutatója, a PCE júliusban 3,7% volt, a fogyasztói árindex pedig 3,4%. Az augusztusi fogyasztói árindex havi 0,4%-kal, éves összevetésben 3,4%-kal nőtt. A jegybank több mint öt éve nem teljesíti a 2%-os inflációs célt, az AFP szerint az árakat az iráni háború és a vámok egyaránt felfelé húzzák.
A nyári adatok a vártnál valamivel jobbak voltak, a döntéshozók között mégis egyre erősebb lett az emelést sürgető tábor: a Fed szeptemberig változatlanul hagyta a kamatot 2026-ban. A szeptemberi emelés esélyét a piac augusztus 13-án még 30% körülire árazta, augusztus 26-ra ez 44%-ra nőtt, a szeptember eleji termelői árak és az olajár-emelkedés pedig tovább erősítették a várakozást.
A piaci hatások
Kötvényhozamok. A 30 éves amerikai államkötvény hozama augusztusban csaknem két évtizedes csúcsra emelkedett, mert a piac nemcsak az inflációt, hanem az amerikai államadósságot és a költségvetési bizonytalanságot is beárazza.
Részvénypiac. Az S&P 500 szeptember 10-re az augusztus 13-i rekordzárásához képest csaknem 3%-ot esett, évi szinten ugyanakkor még mindig mintegy 11%-kal volt magasabban.
Dollár. A jegybanki hangnem szigorodása a dollárt támogatta, közben a gyengülő fogyasztói hangulat (a Michigani Egyetem augusztusi indexe 15,9%-kal marad el az egy évvel korábbitól) a növekedés lassulására utal.
Miért nehéz a Fed helyzete?
A jegybank kettős szorításban van. Az infláció magas, a munkaerőpiac viszont továbbra is erős, a munkanélküliség alacsony. Az állami hiány és az államadósság mérete ugyanakkor magasra teszi a lécet a nagyobb szigorítás előtt, mert a magasabb kamat a kormány finanszírozási költségét is növeli. A Bloomberg augusztus végi összefoglalója szerint a pénzpiacok az év végéig még egy emelést teljesen beáraztak.
A cikk tartalma tájékoztatás, nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlattételnek.
Kapcsolódó cikkek
Arany 4100 dollár körül: hogyan lett a rekordból korrekció, és mi tartja a 4000 dollár fölötti szintet?
Az arany 2026 januárjában minden idők legmagasabb árát érte el, azóta pedig lépcsőzetesen esett vissza. A spot arany ára október 20-án kb. 4145 dollár volt unciánként, körülbelül 26%-kal a januári csúcs alatt. Miért esett az arany, ha a világban továbbra is sok a bizonytalanság, és miért nem esett még jobban? Ez a cikk a nyersanyagpiaci sorozat részeként a választ három erő köré rendezi: a kamat- és dollárnyomás, a jegybanki kereslet, valamint az elemzői várakozások.
Az OTP Bank 2026-os éve: rekordprofit, különadók és a Luminor
Az OTP Bank 2026-ban egyszerre mutat rekordközeli üzleti teljesítményt és a megszokottnál nagyobb nyomást: a magyar különadók, az erősödő forint és a kamatstop lefelé húzzák a kimutatott eredményt, miközben a bank a történetének legnagyobb felvásárlására készül. Az első félévben az OTP-csoport 482,7 milliárd forint konszolidált adózott eredményt ért el (korábban 518,6 milliárd), ha pedig az első negyedévben egy összegben elszámolt éves terheket időarányosan vesszük figyelembe, az eredmény 580,3 milliárd forint, forintban 2%-kal kevesebb, állandó árfolyamon viszont 4%-kal több az egy évvel korá
Amerikai nagybankok a 2026 harmadik negyedévben: két arc
Az amerikai nagybankok 2026 harmadik negyedéves eredményszezonja október 13–14-én zajlott, és két arcot mutatott. A kamatbevétel szinte mindenhol nőtt, a kereskedési bevételek viszont élesen szétváltak: a részvénykereskedés rekordközeli volt, a kötvénykereskedés gyenge. A Reuters szerint a bankrészvények a negyedévben élesen estek, mert az amerikai állampapírhozamok évtizedek óta nem látott szintre emelkedtek, a befektetők pedig a finanszírozási költségektől és az M&A lassulásától tartottak.