Az arany lecsúszása a januári csúcsról: miért nem védett befektetési eszköz minden háborúban?
Az arany 2026 januárjában, az iráni feszültségek csúcsán 5595 dollár közelében járt, szeptember 22-re azonban unciánként 4323 dollárra esett vissza, ami mintegy 23%-os visszaesés a rekordhoz képest. A kérdés az, miért nem védte meg a háború és az infláció a legnépszerűbb „biztonsági eszközt”.
Mi történt?
Januárban Trump iráni csapással fenyegetett, az olajár emelkedett, az arany pedig rekordot döntött, majd gyorsan visszaesett, miközben a befektetők újraértékelték a helyzetet. A rekordot azóta sem sikerült megdönteni: egy nyári piaci elemzés (BitMEX) szerint az arany közel 5050 dolláros alacsonyabb csúcs után fordult vissza, a pozicionálás már történelmileg zsúfolt volt, a fizikai kereslet pedig az iparági számok szerint rekord közelében, 1200 tonna fölött járt. Az ilyen parabolikusan meredek áremelkedések után a visszaesés gyakori.
Miért nem működött a menedék-szerep?
A háború az aranyat két irányból érte. Az energiaár-sokk inflációt hozott, ez pedig kamatemelésekhez vezetett. Az arany nem fizet kamatot, ezért ha a hozamok és a reálkamatok emelkednek a tartása drágább lesz. Egy szeptember eleji piaci összefoglaló szerint a dollárindex 98,5 körül, az amerikai 10 éves hozam pedig 4,7% körül mozgott, mindkettő nyomta az arany árát. A szeptember 10-i esés is a Fed-emelési várakozások erősödésével esett egybe.
Az arany alatt ugyanakkor van egy alap: a jegybankok vásárolnak. A World Gold Council becslése szerint 2026-ban nagyjából 850 tonna a hivatalos szektor vásárlása, júniusban a jegybankok 51 tonnát vettek, Lengyelország és Kína vezetésével. Ez a keresleti padló magyarázza, hogy az árfolyam nem zuhant tovább.
Mit jelent mindez a befektetőknek?
A tanulság nem az, hogy az arany használhatatlan, hanem az, hogy a szerepe attól függ, miért félnek a piacok. Ha a félelem oka a bizonytalanság, az arany tipikusan emelkedik. Ha a félelem inflációt és kamatemelést okoz, a reálkamat-hatás ellensúlyozhatja a menedékkeresést. Az ár ezért egy nagyon összetett erőtér eredménye, és nem helyettesíti az átgondolt portfólió-felépítést.
Oktatási célú anyag, nem befektetési tanács.
A cikk tartalma tájékoztatás, nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlattételnek.
Kapcsolódó cikkek
Arany 4100 dollár körül: hogyan lett a rekordból korrekció, és mi tartja a 4000 dollár fölötti szintet?
Az arany 2026 januárjában minden idők legmagasabb árát érte el, azóta pedig lépcsőzetesen esett vissza. A spot arany ára október 20-án kb. 4145 dollár volt unciánként, körülbelül 26%-kal a januári csúcs alatt. Miért esett az arany, ha a világban továbbra is sok a bizonytalanság, és miért nem esett még jobban? Ez a cikk a nyersanyagpiaci sorozat részeként a választ három erő köré rendezi: a kamat- és dollárnyomás, a jegybanki kereslet, valamint az elemzői várakozások.
Az OTP Bank 2026-os éve: rekordprofit, különadók és a Luminor
Az OTP Bank 2026-ban egyszerre mutat rekordközeli üzleti teljesítményt és a megszokottnál nagyobb nyomást: a magyar különadók, az erősödő forint és a kamatstop lefelé húzzák a kimutatott eredményt, miközben a bank a történetének legnagyobb felvásárlására készül. Az első félévben az OTP-csoport 482,7 milliárd forint konszolidált adózott eredményt ért el (korábban 518,6 milliárd), ha pedig az első negyedévben egy összegben elszámolt éves terheket időarányosan vesszük figyelembe, az eredmény 580,3 milliárd forint, forintban 2%-kal kevesebb, állandó árfolyamon viszont 4%-kal több az egy évvel korá
Amerikai nagybankok a 2026 harmadik negyedévben: két arc
Az amerikai nagybankok 2026 harmadik negyedéves eredményszezonja október 13–14-én zajlott, és két arcot mutatott. A kamatbevétel szinte mindenhol nőtt, a kereskedési bevételek viszont élesen szétváltak: a részvénykereskedés rekordközeli volt, a kötvénykereskedés gyenge. A Reuters szerint a bankrészvények a negyedévben élesen estek, mert az amerikai állampapírhozamok évtizedek óta nem látott szintre emelkedtek, a befektetők pedig a finanszírozási költségektől és az M&A lassulásától tartottak.