Két emelés után merre tart az EKB?
Az Európai Központi Bank 2026 első felében még változatlanul hagyta a kamatot, nyáron és ősszel azonban kétszer is emelt: a betéti kamat 2,00%-ról 2,50%-ra nőtt. A fordulatot az energiaárak hozták, és a bank szerint a kamatpálya továbbra is adatfüggő marad.
Miért emelt az EKB?
Az EKB június 11-i emelése volt az első 2023 óta. A döntést számos elemző megelőző lépésnek tekintette: a bankot 2022-ben azzal bírálták, hogy túl későn kezdett szigorítani az ukrajnai háború energiasokkja után, ezt a hibát most nem akarta megismételni.
A júniusi munkatársi előrejelzés szerint az euróövezeti infláció 2026-ban átlagosan 3,0%, 2027-ben 2,3% lesz, a 2%-os célt pedig 2028-ban éri el. A növekedésre 0,8%-ot várnak 2026-ra, 1,2%-ot 2027-re. A bank azt is jelezte, hogy a kockázatok az inflációnál felfelé, a növekedésnél lefelé mutatnak.
Mit mondott Lagarde szeptemberben?
A második emelés egyhangú volt, a Kormányzótanács ezúttal Berlinben ült össze. A betéti kamat 2,50%, a fő refinanszírozási kamat 2,65%, a marginális hitelkamat 2,90% lett. Az augusztusi 3,3%-os infláció 2023 szeptembere óta a legmagasabb. Az energiát kihagyva viszont csak 2,2% volt, a szolgáltatások inflációja pedig 3,3%-ról 3,0%-ra lassult.
Christine Lagarde elmondta, hogy a döntést három különböző forgatókönyv alapján is megfelelőnek tartják. A gazdaság a második negyedévben ellenállónak bizonyult, az élelmiszerárak a vártnál kisebb mértékben emelkedtek, a gázárak viszont a piaci várakozásnál magasabbra is mehetnek. Az idei növekedés 0,9% fölé is kiugorhat.
Mit jelent mindez a háztartásoknak?
A szlovákiai háztartások az eurózóna részeként közvetlenül érzik az EKB lépéseit. A hatás attól függ, hogy valaki hitelt vett fel, vagy megtakarít:
A változó kamatozású vagy rövid időre rögzített hitelek törlesztőrészlete a referenciakamatok emelkedésével nőhet.
A banki betétek kamata általában késéssel követi az EKB-t, ezért a megtakarítók csak fokozatosan látják az emelés hatását.
Az emelések célja az inflációs várakozások lehorgonyzása, ez hosszú távon a vásárlóerő védelmét szolgálja.
A cikk tartalma tájékoztatás, nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlattételnek.
Kapcsolódó cikkek
Arany 4100 dollár körül: hogyan lett a rekordból korrekció, és mi tartja a 4000 dollár fölötti szintet?
Az arany 2026 januárjában minden idők legmagasabb árát érte el, azóta pedig lépcsőzetesen esett vissza. A spot arany ára október 20-án kb. 4145 dollár volt unciánként, körülbelül 26%-kal a januári csúcs alatt. Miért esett az arany, ha a világban továbbra is sok a bizonytalanság, és miért nem esett még jobban? Ez a cikk a nyersanyagpiaci sorozat részeként a választ három erő köré rendezi: a kamat- és dollárnyomás, a jegybanki kereslet, valamint az elemzői várakozások.
Az OTP Bank 2026-os éve: rekordprofit, különadók és a Luminor
Az OTP Bank 2026-ban egyszerre mutat rekordközeli üzleti teljesítményt és a megszokottnál nagyobb nyomást: a magyar különadók, az erősödő forint és a kamatstop lefelé húzzák a kimutatott eredményt, miközben a bank a történetének legnagyobb felvásárlására készül. Az első félévben az OTP-csoport 482,7 milliárd forint konszolidált adózott eredményt ért el (korábban 518,6 milliárd), ha pedig az első negyedévben egy összegben elszámolt éves terheket időarányosan vesszük figyelembe, az eredmény 580,3 milliárd forint, forintban 2%-kal kevesebb, állandó árfolyamon viszont 4%-kal több az egy évvel korá
Amerikai nagybankok a 2026 harmadik negyedévben: két arc
Az amerikai nagybankok 2026 harmadik negyedéves eredményszezonja október 13–14-én zajlott, és két arcot mutatott. A kamatbevétel szinte mindenhol nőtt, a kereskedési bevételek viszont élesen szétváltak: a részvénykereskedés rekordközeli volt, a kötvénykereskedés gyenge. A Reuters szerint a bankrészvények a negyedévben élesen estek, mert az amerikai állampapírhozamok évtizedek óta nem látott szintre emelkedtek, a befektetők pedig a finanszírozási költségektől és az M&A lassulásától tartottak.