A Japán Nemzeti Bank visszatér a normalitáshoz: 0,75%-ról 1,25%-ra
A Japán Nemzeti Bank (BOJ) 2026-ban kétszer emelt, így az irányadó kamat 0,75%-ról 1,25%-ra nőtt, ami 1995 óta a legmagasabb szint. A decemberi, 0,5%-ról 0,75%-ra történő emelés után a testület nyáron és ősszel ismét szigorított, miközben az infláció a japán olajimport és a gyenge jen miatt ismét a 2% fölé emelkedett.

Miért emel a BOJ?
A bank szerint Japán reálkamata továbbra is negatív, vagyis az irányadó kamat az infláció alatt van. Az olajár-emelkedés és a gyenge jen az importált infláció kockázatát növeli. A tokiói maginfláció szeptemberben 2,7% volt, 9 hónap óta először haladta meg a 2%-os célt, az országos maginfláció augusztusban 2,6%. A BOJ szerint a fogyasztói árindex a 2026-os pénzügyi év második felétől egyértelműen 2% fölé gyorsul.
Himino helyettes kormányzó augusztus végén azt mondta, hogy minden ülésen komolyan mérlegelik az emelést, a következőn is. Ueda áprilisban azt ígérte, hogy a bank nem kerül a görbe mögé, vagyis nem késlekedik a szigorítással.
Miért óvatos mégis?
A szeptemberi emelés után Ueda arról beszélt, hogy a szigorítás nem lehet túl gyors, mert az eszközárak megrázkódhatnak. A jen az emelés ellenére tovább gyengült, a dollárral szemben 157 fölé ment, mert a japán–amerikai kamatkülönbség továbbra is széles maradt. A Takaichi-kormány költekező fiskális politikája és a kötvénypiac feszültsége tovább bonyolítja a bank helyzetét.
A cikk tartalma tájékoztatás, nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlattételnek.
Kapcsolódó cikkek

Arany 4100 dollár körül: hogyan lett a rekordból korrekció, és mi tartja a 4000 dollár fölötti szintet?
Az arany 2026 januárjában minden idők legmagasabb árát érte el, azóta pedig lépcsőzetesen esett vissza. A spot arany ára október 20-án kb. 4145 dollár volt unciánként, körülbelül 26%-kal a januári csúcs alatt. Miért esett az arany, ha a világban továbbra is sok a bizonytalanság, és miért nem esett még jobban? Ez a cikk a nyersanyagpiaci sorozat részeként a választ három erő köré rendezi: a kamat- és dollárnyomás, a jegybanki kereslet, valamint az elemzői várakozások.

Az OTP Bank 2026-os éve: rekordprofit, különadók és a Luminor
Az OTP Bank 2026-ban egyszerre mutat rekordközeli üzleti teljesítményt és a megszokottnál nagyobb nyomást: a magyar különadók, az erősödő forint és a kamatstop lefelé húzzák a kimutatott eredményt, miközben a bank a történetének legnagyobb felvásárlására készül. Az első félévben az OTP-csoport 482,7 milliárd forint konszolidált adózott eredményt ért el (korábban 518,6 milliárd), ha pedig az első negyedévben egy összegben elszámolt éves terheket időarányosan vesszük figyelembe, az eredmény 580,3 milliárd forint, forintban 2%-kal kevesebb, állandó árfolyamon viszont 4%-kal több az egy évvel korá

Amerikai nagybankok a 2026 harmadik negyedévben: két arc
Az amerikai nagybankok 2026 harmadik negyedéves eredményszezonja október 13–14-én zajlott, és két arcot mutatott. A kamatbevétel szinte mindenhol nőtt, a kereskedési bevételek viszont élesen szétváltak: a részvénykereskedés rekordközeli volt, a kötvénykereskedés gyenge. A Reuters szerint a bankrészvények a negyedévben élesen estek, mert az amerikai állampapírhozamok évtizedek óta nem látott szintre emelkedtek, a befektetők pedig a finanszírozási költségektől és az M&A lassulásától tartottak.