Japán államkötvény-hozamok 30 éves csúcson: a kötvénypiac és a Takaichi-költségvetés
A tízéves japán államkötvény hozama október 1-jén 3,12%-ra emelkedett, ez 1996 augusztusa óta a legmagasabb szint. A BOJ kamatemelései, a gyenge kereslet a kötvényaukciókon és a Takaichi-kormány költekező költségvetése egyszerre nyomják fel a hozamokat, ami Japánban évtizedek óta nem látott helyzetet teremtett.
Miért emelkednek a hozamok?
Kamatemelések. A BOJ két emelést hajtott végre 2026-ban és a piac újabb szigorításra számít. Himino helyettes kormányzó augusztus végén nem zárta ki a korai emelést, ez azonnal feljebb tolta a közép- és hosszú lejáratú hozamokat.
A költségvetés. Takaichi miniszterelnök rekordméretű, mintegy 122 billió jenes költségvetést készített, és két évre felfüggesztené az élelmiszerek fogyasztási adóját. A kormány egyelőre nem magyarázta meg miből finanszírozza az adócsökkentést.
Gyenge kereslet. A hosszú lejáratú aukciókon gyenge a kereslet, mert kevés a vevő a hosszú lejáratú kötvényekre. A kamatkiadások jövőre rekordot érhetnek el: 36,6 billió jen, egy év alatt 17%-kal több.
Mi köze ennek a világhoz?
Japán évtizedekig a világ legnagyobb nettó hitelezője volt, a hozamemelkedés ezért a globális kötvénypiacot is érinti. Sayuri Shirai professzor (Keio Egyetem) szerint ha a japán hozamok emelkednek, a japán befektetők otthon is jobb hozamot kaphatnak, így kevesebb külföldi kötvényt vehetnek, ami világszerte feljebb tolhatja a hozamokat. Szeptemberben a japán hozamok egy része a globális kötvényeladással együtt mozgott, miközben az amerikai hozamok is emelkedtek a Fed szigorítása miatt.
A cikk tartalma tájékoztatás, nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlattételnek.
Kapcsolódó cikkek
Arany 4100 dollár körül: hogyan lett a rekordból korrekció, és mi tartja a 4000 dollár fölötti szintet?
Az arany 2026 januárjában minden idők legmagasabb árát érte el, azóta pedig lépcsőzetesen esett vissza. A spot arany ára október 20-án kb. 4145 dollár volt unciánként, körülbelül 26%-kal a januári csúcs alatt. Miért esett az arany, ha a világban továbbra is sok a bizonytalanság, és miért nem esett még jobban? Ez a cikk a nyersanyagpiaci sorozat részeként a választ három erő köré rendezi: a kamat- és dollárnyomás, a jegybanki kereslet, valamint az elemzői várakozások.
Az OTP Bank 2026-os éve: rekordprofit, különadók és a Luminor
Az OTP Bank 2026-ban egyszerre mutat rekordközeli üzleti teljesítményt és a megszokottnál nagyobb nyomást: a magyar különadók, az erősödő forint és a kamatstop lefelé húzzák a kimutatott eredményt, miközben a bank a történetének legnagyobb felvásárlására készül. Az első félévben az OTP-csoport 482,7 milliárd forint konszolidált adózott eredményt ért el (korábban 518,6 milliárd), ha pedig az első negyedévben egy összegben elszámolt éves terheket időarányosan vesszük figyelembe, az eredmény 580,3 milliárd forint, forintban 2%-kal kevesebb, állandó árfolyamon viszont 4%-kal több az egy évvel korá
Amerikai nagybankok a 2026 harmadik negyedévben: két arc
Az amerikai nagybankok 2026 harmadik negyedéves eredményszezonja október 13–14-én zajlott, és két arcot mutatott. A kamatbevétel szinte mindenhol nőtt, a kereskedési bevételek viszont élesen szétváltak: a részvénykereskedés rekordközeli volt, a kötvénykereskedés gyenge. A Reuters szerint a bankrészvények a negyedévben élesen estek, mert az amerikai állampapírhozamok évtizedek óta nem látott szintre emelkedtek, a befektetők pedig a finanszírozási költségektől és az M&A lassulásától tartottak.