A jen 40 éves mélypontja és a rekord devizapiaci beavatkozás
A japán jen 2026 nyarán 163,99 jen/dolláros szintre gyengült, ez negyven év legmélyebb pontja volt. A japán és az amerikai hatóságok közösen avatkoztak be, ez 2011 óta az első ilyen lépés, és az ország történetének legnagyobb devizapiaci akciója lett: júliusban és augusztusban összesen 15,39 billió jent költöttek jenvásárlásra.
Mi húzza lefelé a jent?
A fő ok a kamatkülönbség: az amerikai és a japán irányadó kamat közötti rés 250–275 bázispont körül van, ami a tőkét dollárba tereli. Ez az úgynevezett carry trade logikája: a befektetők jenben vesznek fel olcsó hitelt, a pénzt dollár-eszközökbe fektetik és a kamatkülönbségből profitálnak. A jen gyengülését súlyosbítja, hogy Japán energiaimportőr, így az olajár-emelkedés a külkereskedelmi hiányt is növeli.
Az MUFG Research szerint a piacok a BOJ emeléseit egyre inkább az amerikai támogatás ellenszolgáltatásának tekintik: Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter többször sürgette a gyorsabb szigorítást. Ugyanez az elemzés úgy látja, hogy az intervenció, a stabilabb olajár és a további BOJ-emelések kilátása együtt csökkenti annak az esélyét, hogy a 2022-es gyengülési spirál megismétlődjön.
A beavatkozás korlátai
A korábbi japán főtisztviselő, Mitsuhiro Furusawa szerint a beavatkozás csak időt nyer, a tartós megoldást a BOJ gyorsabb emelései jelentik. Szerinte a közös lépés bármikor megismételhető, függetlenül attól, hogy a jen éppen 160-nál vagy 162-nél jár. A LSEG elemzése szerint az intervenció átmenetileg módosítja az árfolyamot, a kamatkülönbség alapjait azonban nem változtatja meg.
A cikk tartalma tájékoztatás, nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlattételnek.
Kapcsolódó cikkek
Arany 4100 dollár körül: hogyan lett a rekordból korrekció, és mi tartja a 4000 dollár fölötti szintet?
Az arany 2026 januárjában minden idők legmagasabb árát érte el, azóta pedig lépcsőzetesen esett vissza. A spot arany ára október 20-án kb. 4145 dollár volt unciánként, körülbelül 26%-kal a januári csúcs alatt. Miért esett az arany, ha a világban továbbra is sok a bizonytalanság, és miért nem esett még jobban? Ez a cikk a nyersanyagpiaci sorozat részeként a választ három erő köré rendezi: a kamat- és dollárnyomás, a jegybanki kereslet, valamint az elemzői várakozások.
Az OTP Bank 2026-os éve: rekordprofit, különadók és a Luminor
Az OTP Bank 2026-ban egyszerre mutat rekordközeli üzleti teljesítményt és a megszokottnál nagyobb nyomást: a magyar különadók, az erősödő forint és a kamatstop lefelé húzzák a kimutatott eredményt, miközben a bank a történetének legnagyobb felvásárlására készül. Az első félévben az OTP-csoport 482,7 milliárd forint konszolidált adózott eredményt ért el (korábban 518,6 milliárd), ha pedig az első negyedévben egy összegben elszámolt éves terheket időarányosan vesszük figyelembe, az eredmény 580,3 milliárd forint, forintban 2%-kal kevesebb, állandó árfolyamon viszont 4%-kal több az egy évvel korá
Amerikai nagybankok a 2026 harmadik negyedévben: két arc
Az amerikai nagybankok 2026 harmadik negyedéves eredményszezonja október 13–14-én zajlott, és két arcot mutatott. A kamatbevétel szinte mindenhol nőtt, a kereskedési bevételek viszont élesen szétváltak: a részvénykereskedés rekordközeli volt, a kötvénykereskedés gyenge. A Reuters szerint a bankrészvények a negyedévben élesen estek, mert az amerikai állampapírhozamok évtizedek óta nem látott szintre emelkedtek, a befektetők pedig a finanszírozási költségektől és az M&A lassulásától tartottak.